2012. január 21., szombat

Wavelet Sharpen - Fotók élesítése Gimp-ben

Nagyon idegesítő tud lenni, ha van egy marha jó fotónk, szépek a színek, jó a kompozíció, de ha kinagyítjuk, észrevesszük, hogy - épp csak egy picit, de - életlen. Erre a problémára találták ki a visszaélesítés (sharpen) nevű technikát.
Ha gimpet használunk utómunkára, hiányolhatjuk a visszaélesítést a programból. Azonban nem kell izgulni - egyetlenegy plugin telepítésével elérhető a funkció.
Nem kell mást tenni, mint letölteni a Wavelet Sharpen nevű plugint a Gimp Plugin Registryből.
Csomagoljuk ki az archívumot egy nekünk tetsző helyre, és nyissunk egy terminált.
(ebben a példában az archívumot a /home/trombipeti/codes mappába bontottam ki).
A lefordításhoz szükséges a libgimp2.0-dev csomag, szóval ez megy a terminálba:
sudo apt-get install libgimp2.0-dev
Mivel az archívum egy mappát tartalmaz, abba a mappába kell váltanunk a terminálban.
Nálam így nézett ki a telepítés (értelemszerűen helyettesítsd be a mappa nevét):
cd /home/trombipeti/codes/wavelet-sharpen-0.1.2
make
sudo make userinstall # ez minden felhasználó számára elérhetővé teszi a plugint
cd src # ebben a mappában van a lefordított plugin fájlja
chmod +x wavelet-sharpen # ha nem lenne az, futtathatóvá tesszük a fájlt
cp wavelet-sharpen /home/trombipeti/.gimp-2.6/plug-ins/wavelet-sharpen
A Gimp újraindítása után a Szűrők -> Kiemelés -> Wavelet Sharpen menüpont alatt találjuk.

2012. január 18., szerda

A Unity testreszabása - lehetséges!

Sokan szidják az Ubuntu saját fejlesztésű, a 11.04-es változatban alapértelmezetté vált asztali környezetét, a Unity-t. A fejlesztés célja a névben is benne van: egy egységes (unified) környezetet szeretnének létrehozni, ami megállja a helyét a 32"-os monitoroktól kezdve az okostévéken, netbookokon és tableteken át egészen a mobiltelefonokig. Magával az elképzeléssel senki nem száll vitába - nem is nagyon lenne miért. Azonban a Unity kezdeti instabilitása, lassúsága, nagy erőforrásigénye és a testreszabhatóság hiánya sokakban ellenállást váltott ki. Igaz ami igaz, sajnos a Natty-ban lévő Unity az elején még iszonyatosan lomha volt, és nekem például naponta összeomlott. Persze ez a kiadást követő első néhány hétben/hónapban volt a jellemző, köszönhetően annak, hogy az egész compiz-t át kellett írni C-re, amit eléggé az utolsó pillanatra, és lényegében egy emberre hagytak. Szóval, az elsődleges cél a stabilitás volt. A 11.10-es kiadás már jóval stabilabb volt elődjénél, és ez egyre csak javul. A fejlesztők ezért elkezdtek dolgozni a testreszabhatóságon is. Ez vezetett el a Unity 5-ös verziójához. Ez a fejlesztés alatt álló Ubuntu 12.04-ben már megtalálható (11.10-re is telepíthető (ppa-ból), de csak a bátraknak ajánlott). Mivel a Precise kiadásáig több hónap van hátra, a nem ajánlott elsődleges rendszerként telepíteni - bár hozzá kell tegyem, egy-két "kikényszerített" compiz összeomláson kívül nincsenek komolyabb hibák - persze ha az ember nagyon akarja, tönkre lehet tenni. Néhány napja föltelepítettem a daily iso-t egy külső winchesterre, és azóta is azt használom. Elképesztően sokat javult a Unity, és számomra kellő mértékben testreszabható.

Első belépéskor ez a kép fogad:


kb. fél óra guglizás és állítgatás után pedig ez:

Persze ez nem egy nagyon nagy szintű testreszabás, de mégsem érzem azt, hogy a számítógép diktál.

Megpróbálom szépen sorba leírni, mit csináltam:

- telepítettem az ubuntu-tweak nevű programot:
sudo add-apt-repository ppa:tualatrix/ppa
sudo apt-get update && sudo apt-get install ubuntu-tweak

 - telepítettem a dconf-tools és a compizconfig-settings-manager (ccsm) csomagokat:
sudo apt-get install dconf-tools compizconfig-settings-manager
- ezek után nyomtam egy alt+F2-t és beírtam, hogy about:config Ekkor a ccsm Unity Plugin beállítóablaka fogad. Engem leginkább az "Experimental" fül érdekel. Itt aztán tényleg sok mindent be lehet állítani, dash színe, indító/panel átlátszósága és az ikonok mérete, stb.


Itt szépen mindent belőttem a nekem tetszőre, és szerintem iszonyat jól néz ki, hogy a felső panel nem látszik, hanem egybeolvad a háttérképpel. Valamint az indító ikonjainak a méretét levettem 32 pixelre, mivel egy 1024x768-as monitoron ekkora pont elég.

Következő lépés a téma és az ikonok beállítása. A témát nem nagy ördöngősség - a Rendszerbeállításokban a néhai Megjelenés - most User Interface (felhasználói felület) gombra kattintva átállítottam a témát a Radiance-re.
Az ikonokat (Faenza) ppa-ból telepítettem:

sudo add-apt-repository ppa:tiheum/equinox
sudo apt-get update && sudo apt-get install faenza-icon-theme

Ezek után megnyitottam az Ubuntu Tweak nevű programot, és a Finomhangolások - Téma ablakban átállítottam az ikontémát a Faenza-Radiance-re.

Ha már meg volt nyitva a program, beállítottam még egy dolgot: a képernyő jobb alsó sarkába mutatva az egérrel megjelenik az összes nyitott ablak (Áttekintő nézet a compiz-ban). Ezt a Finomhangolások - Compiz beállítások ablakban lehet beállítani. Ezen kívül a ccsm megfelelő ablakában (Áttekintő nézet - gyorsbillentyűk) beállítottam, hogy ha asztalra kattintok, akkor az összes ablakot minimalizálja. A Scale addons engedélyezésével pedig azt is elértem, hogy ha középső gombbal kattintok egy ablakra az Áttekintő nézetben, zárja be, ha jobb gombbal, akkor pedig nagyítsa föl - ez utóbbi azért hasznos, mert nem kell a fókuszt a másik ablakra helyezeni ahhoz, hogy bele tudjunk tekinteni a tartalmába.


Mint a képen is látható, a terminál színein is állítgattam, hogy passzoljon az összképbe.

Még két dolgot állítottam át - az indítón nem jelennek meg se a csatolt kötetek, se a - szerintem tök értelmetlen - munkaterület-váltó (ez utóbbinál igazából a nehezebb utat járva letöltöttem a unity forráskódját, és azt változtatva újrafordítottam és -telepítettem az egészet, mint kiderült fölöslegesen, valamint a változások a legközelebbi frissítéskor - aznap este - elvesztek). A csatolt kötetek elrejtését még a ccsm-ben állítottam be, de sajnos a munkaterület-váltó elrejtése (elegánsan) nem ilyen egyszerű. De nekem a nem elegás megoldás is megfelelt: a ccsm általános beállításaiban levettem az munkaterületek számát egyre (úgyse használok többet), és ilyenkor nem jelenik meg az ikon egy ki-be jelentkezés után.

Bár nincs tele a panelem mindenféle kisalkalmazásokkal, nem fut egy agyonconfigolt conky (bár megtehetné, csak nem lenne jó az összkép:)), én elégedett vagyok a testreszabhatóság szintjével - főleg, hogy ennél jobban is személyre lehet szabni, ha akarnám, például áthelyezhetném az indítót alulra.

A Unity persze nem a power-usereknek készült, hanem az átlagos felhasználóknak, akiknek annyi kell csak, hogy gyorsan és egyszerűen elérjék azt a néhány dolgot, amit használni szoktak - erre pedig kiválóan alkalmas a Dash, ahol tényleg csak annyit kell csinálni, hogy az ember elkezdi beírni a keresett program/fájl nevét, és az másodperceken belül megjelenik. Ráadásul, a keresést ún. "Scopes & Lenses"-el tudjuk finomítani, különböző kritériumok szerint. A One Hundred Scopes csapat tucatszám készít ilyeneket, így lehetőségünk nyílik számológépként, torrentkeresőként, sőt, akár még asztali youtube-lejátszóként is használni a Dash-t.

Lehet szidni persze a Unity-t, de szerintem egy kis pozitív hozzáállással nagyon meg lehet szeretni. Egyre könnyebb testreszabni, szóval valószínűleg a geekeknek is el fogja nyerni a tetszését. És bár én nem riadok vissza egy kis forráskódból történe fordítástól meg beállítófájl-szerkesztéstől sem, jobban szeretem, ha néhány kattintással el tudom érni a célom.

2012. január 8., vasárnap

Calibre - E-könyv kezelés Linuxon

Egyre több ember kezében látni a buszon, utcán e-book olvasókat. Elképesztő ketyere: könnyebb, mint egy könyv, ugyanolyan olvasni a képernyőjén, és kb. 5000 könyv ráfér. Viszont ennyi könyvet nem árt, ha katalogizálunk is - erre jó választás a Calibre.


A program a szoftverközpontból telepíthető és rendelkezik magyar fordítással - a nyelvet az első indításkor tudjuk beállítani egy varázslóban, több dologgal egyetemben.

Kindle esetében a Calibre el tudja küldeni a könyveket
e-mailben, közvetlen az eszközünkre
Az e-könyv olvasónk típusát megadva a program az optimális
beállításokat tudja használni


Ezután adjuk hozzá a könyveket a katalógushoz, a folyamat nem túl gyors, nekem 343 könyvet kb. egy perc alatt importált. Ez több ezer könyvnél már eléggé sok időt vehet igénybe, de szerencsére csak egyszer kell végigvárni, utána már nagyon gyorsan dolgozik a program. Attól függően, hogy tároljuk a könyveket, több importálási lehetőség is van.

Válasszuk ki a nekünk megfelelőt

A könyvekkel nagyon sok műveletet el lehet végezni, konvertálni, szerkeszteni a metaadatokat stb.
Ami nekem nagyon hasznos volt, hogy le tudtam tölteni a könyvek borítóit a Google Books adatbázisaiból. A beállítások között testre tudjuk szabni a kezelőfelületet, és még egy szervert is létrehozhatunk, hogy a könyveket akárhonnan el tudjuk érni.


A programban néhány kisebb grafikus felület hiba van (ez látható az utóbbi képen is, nem férnek el az elem a keretben, de nem lehet őket átméretezni, se az ablakot), illetve - ha jól láttam - egyes részeit nem lehet fordítani Launchpadon.

A program nagyon hasznos, ha több olvasó áll rendelkezésünkre, mert könnyen lehet benne keresni, és nagyon sok eszközt/formátumot támogat, valamint azok is megtalálják benne a nekik való dolgokat, akik többet akarnak.

2012. január 7., szombat

Egy fotós és a Linux

Mint azt a bemutatkozásban írtam, amatőr fotós vagyok, de a képeim van, hogy pulikálásra kerülnek, illetve van olyan is, hogy gyorsan kell sok képet rendbe raknom/közzétennem.
Sokak szerint Linuxon nem lehet profi szintem fotót szerkeszteni, ezért még mindig dual bootolnak. Nekem viszont "muszáj" Linuxot használnom, ugyanis a laptopom nem viszi el a photoshopot:)
Nagyon fontos és kedvenc programjaim egyike Windows alatt az Adobe Lightroom. Ez nagyon hasznos sok fénykép katalogizálására, gyors szerkesztésére és közzétételére az interneten. Be kell valljam, ha működne normálisan Wine-al, ezt használnám Ubuntun is. De nem működik, tehát alternatíva után kellett nézzek.
Az Ubuntut 2010 nyarán kezdtem el használni, a 10.04-es verziót. Erre föl volt telepítve az F-Spot nevű alkalmazás, de ez nem az volt, ami nekem kell - a Lightroom ugyanis azt csinálja, hogy a képeknek csak a helyét importálja, és a módosításokat a Registryben tárolja, vagyis ha egy képet szerkesztünk, azt exportálni kell a mentéshez, így nem fordulhat elő az a probléma, hogy véletlenül felülírjuk az eredeti képet. (Kb. ezen az elven működik az összes videóvágó program is egyébként).
Aztán kijött az Ubuntu 10.10, és ebben már a Shotwell volt telepítve. Nem túl sok reményt fűztem hozzá, de kipróbáltam - és azóta is használom. Hozzátenném, hogy nem annyira gyors vele a munka, mint a Lightroom-al, de lehet benne normálisan katalogizálni a fényképeket, és képes csak importálni a képeket.
Nagyon hiányolom belőle a külső szoftver (Gimp) nélküli, profi szintű fényképkorrekciós lehetőségeket - sajnos a fényerő/kontraszt stb. állítgatása nem mindig elég. A hiányt szerencsére (majdnem teljesen) pótolja a Gimp, és csak egy nagyon kicsit lassít a munkán. Egyetlen dolgot nem tudok csak vele megoldani: a gyors, egyszerű és hatékony zajszűrést, amire sajnos sokszor szükségem van. Van ugyan néhány plugin, de azok nagyon lassan dolgoznak (kb 2. perc/kép). Nem értem, hogy alapból mért nincs meg ez a lehetőség, hiszen egy csomó más nyílt szoftverben megvan - többet közt a fotoxx nevű programban is, amit használok is.
A RAW képek feldolgozása terén viszont abszolút nem lehet panaszom - az UFRaw mindent tud, amire nekem szükségem van.
Itt egy kép, amelyet UFRaw+Gimp párossal szerkesztettem:
Előtte
Utána




Ubuntu TV a CES-en

Idén is megrendezésre kerül Las Vegasban a Consumer Electronic Show, amelyen lényegében bemutatják a jövő év legmenőbb elektronikai és szórakoztatóipari cuccokat. Többek közt a legújabb okostelefonokat, tableteket és okostévéket is. Ez utóbbi kapcsán fog az Ubuntu mögött álló cég, a Canonical is részt venni a rendezvényen. Bemutatják ugyanis az Ubuntu TV prototípusát - számol be az OMG! Ubuntu. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy Mark Shuttleworth kitűzte céljául: 2014-re fusson Ubuntu az okostelefonokon, tableteken, okostévéken, az autókban, sőt, méga konyhai gépeken is. Azt viszont kevesen gondolták, hogy már az év elején láthatjuk a TV prototípusát.
Azonban arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a kiállításon több nagy gyártó, pl. a Samsung is Google TV alapú készülékeket fog bemutatni, vagyis kérdéses, hogy a Canonical melyik gyártóval köt szerződést, illetve hogy tud-e a Google ellenfele lenni ezen a piacon.

2012. január 6., péntek

Bemutatkozás

Hát akkor bemutatkoznék:
Trombitás Péter vagyok, 2010 nyara óta használok Linuxot, főként Ubuntut. Szabadidőmben fotós/operatőr vagyok, volt már néhány komolyabb munkám is. A szabad szoftverek híve vagyok, de nem "vallásszinten", vagyis amire csak kereskedelmi szoftvert lehet használni, arra azt is fogom - szerencsére ez mostanra már csak az NTFS töredezettségmentesítése és a profi szintű videóvágás.

Ebben a blogban a Linux alapú operációs rendszerekkel kapcsolatos mindenféle tapasztalatomat igyekszem megosztani, leírni, ha valami problémára találok megoldást, illetve kisebb leírásokat is tervezek írni - ebből majd még meglátjuk, mi lesz.